Én nagyon becsülöm a lokálpatriótákat, szerintem is az én hegyem a világközepe, de, hogy engem ma, az egyszál elegáns kosztümömben, kiráncigáltak a tetőteraszra, hogy "meddig a szem ellát, puszta földön-égen" gyönyörködjek a város panorámájában, az már azért ebben a kategóriában is túlzás. Megláthattam a Tisza és a Zagyva összefolyását és mind a négy templomtornyot, ez a kép marad bennem Szolnokról. Mert amíg lejártunk, csak a vasútállomás és az intézmény közötti utat ismertem meg. A zárómegbeszéléssel ez is véget ért, szakmailag rendkívül gazdag és jövő feladataim szempontjából hasznos volt; elfogadható, józan eredménnyel, úgy, hogy közben végig normális, emberi viszonyt sikerült fönntartani.
Az ebéd remek volt: finom zöldborsóleves, utána kecskeméti pulykasült, ami olyan, hogy a pulykaszeletek sajtos, besamelszerű mártással vannak bevonva (Bikfic, most ugorgy!), amiben fél sárgabarackok kelletik magukat, nyammmmmm..... Három szelet húst adtak (jajj), utána az igazgató-konyhafőnök megkérdezte, hogy a kétdarabos Gundel-palacsintát mennyivel hozza. Kénytelenek voltunk azt mondani, már csak eggyel. Kérdezhette volna korábban, az még valódi választási lehetőség lett volna, vagyis egy hús - két palacsinta. Hazafelé úgy aludtunk a vonaton, mint a - palacsinta. Odafelé nem, mert nem fűtöttek, mindezt Intercity pótjegyért, és mikor késsünk húsz percet, ha nem a hideg vonattal, brrrrrrr...
Ezzel munkailag az év zűrös része befejezve, a többi, a papírmunka, már csak levezető edzés, sajnos, egészen 23-áig. A főnököm igazán időben, még a múlt héten szólt, hogy ő 18-tól szabadságon, úgy kalkuláljak az ünnepi teendőimmel, hogy helyettesítenem kell végig. Bumm, dolgos mackó megszívta.
Viszont rend van itthon., ezért is jó, hogy csak keveset tudok itt lenni ;)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Mi is 23-án megyünk be utoljára. :-(( Igaz, aznap már inkább csak karácsonyi ünnepség lesz, de amíg minden lezajlik, az el fog tartani kb. 12-13 óráig. (Viszont a 22-e még teljesen normális munkanap lesz nálunk.)
Barack a húson, brrrr ... későn szóltál, hogy ugorgyak. :)))
Barack a húson... nyamm!
Két hús, egy palacsinta, pont így jó :).
Nálunk dec. 20. az utolsó nap, mindenféle ünnepléssel telik el.
A normális az már szóba se jöhet, de a 22-e nálunk is még egész munkanap lesz :)
Én, a nyugdíjas, nagyokat hallgatok. Időm az van és mégis kevés. Épp a napokban gondolkoztam el azon, hogy hogyan is győztem ezt az évvégi hajrát két gyerek és a munka mellett? Márpedig győztem, jobban, mint most. Talán az a jó pár év, ami azóta eltelt...
Azt a barackos húst megkóstoltam volna szívesen! :) Panorámát, egy szál kosztümben? - azt, köszönöm nem kérek! :))
A normális munkanapot én is úgy értettem, hogy teljes, dolgozós nap.
Megjegyzés küldése