Vackor

Nem akarok Bikfic retró-sorozatának nyomába lépni, csak a kép visz vissza, ha nem is ugyanabba a korba, hanem annál tíz évvel későbbre, a történet azonban mai.

Azaz múltheti, de ilyen távlatok mellett az is mainak számít.

Mióta néhány év kihagyás után újra rendszeresen járok táborozni, befészkelte magát az a gondolat az eszembe, hogy újítani kéne a tizensok éves szabadidőruhámon. Mégiscsak...

Amikor pedig a sarki bolt kirakatában megpillantottam egy szolídan elegáns feketét, a felső rész nyakán, alján és a mandzsettáin, széles sötétpiros-sötétzöld szegéllyel, azóta mindennap lecövekeltem a kirakat előtt. Tán még méretben is jó, legfeljebb csak a nadrág hosszú, de azon úgysincs szegély.

Mígnem egyik napra eltűnt a kirakatból. Ezen drámai fordulat arra késztetett, hogy belépjek a boltba. Megvették??? Neeem, csak kirakatot rendeztünk, tessék parancsolni! És az álom a kezemben volt.

Az idei tábor a Bakonyban lesz. Eredendően is elég spártai körülmények között, és akkor még nem tudjuk, milyen pusztítást végzett a víz. Mivel nálunk szép számmal vannak sokgyerekes családok is, és ez családos tábor lesz, 150-en leszünk, a plébánia igyekszik anyagi támogatást is nyújtani nekik a részvételhez.

A szegélyes, fekete álom Gucci. (Van ízlésem, ugye? Hogy kiszúrtam!) Még feliratban is rajta van. 28-as. Ez nem a mérete, az ára. Ühüm, ezerben. (És nem vagyok hülye, ez egy olyan kirakat, ahol egyáltalán nincsenek kitéve az árak, a felirat meg nem látszott, a fantáziám meg gazdag ugyan, de erre nem számítottam.)

És a medvének mindennap ki kell majd állnia az egész tábor elé. Ezért is gondoltam, hogy csini legyek. Most jól látná mindenki. Aha.

Azt hiszem, a hétvégén majd jól kikefélem a mackóbundát. Azt legalább már jól ismerik :)

A kép pedig 1980-ból való, egy tábortűz mellett, a Bükkben, és nem, nem állami gondozott gyerekek vannak rajta, hanem jólszituált hegyi fiatalok. Csak akkor még semmi gondot nem jelentett, hogy milyen legyen a szabadidőruhánk :)