Ma volt a Te Deum, a tanév végi hálaadás. Érdekes, szép év volt a nagyokkal, örültem neki, jót tett minden szempontból.
Hogyan lesz jövőre? Annyi a bizonytalanság benne, hogy még gondolkozni se nagyon érdemes rajta.
A misén, prédikáció közben, azzal a gondolattal játszottam - olyan "tegye föl a kezét!" stílusú beszéd volt a gyerekeknek - hogyha az a felszólítás hangzana el, hogy tegye föl a kezét, szülők is, gyerekek is, akiket valamikor is tanítottam, hát a fél templom jelentkezhetett volna .
Szóval, van miért hálát adni... :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése