A reményhal csak úszik, úszik, rója a köröket...
Tegnap a szolgáltató fölhívott, és megörvendeztetett azzal a bejelentéssel, hogy a téhómmal vállvetve kijavították a vonalhibát, most már biztos rendben lesz az internetem. Nehezen tudom elképzelni, mert a modem még be sincs kötve, mondtam a fickónak, aki erre elejtette a telefont meglepetésében. Akkor miért kértem vonalvizsgálatot? Kért a csuda, maguk akarták, én csak tanácsot kértem.
Körülbelül úgy adtuk elő, mint hajdan a Kern-paródiában, a vasedényben: A pontos idő Rawalpindiben... Ki kérte a pontos időt?... Kolleganő, mit kértél?... Antineuralgicát :))))
Valahol megvan kazettán, egyszer elő kéne szedni.
Na, a lényeg. Már tudom, kit kérek meg összeszerelni, mert róla tudom, hogy addig nem fog elmenni, amíg az nem működik. Ha ő is föladja, akkor jöhet a szerelő, de melyiktől? Mindez szerdára vagy csütörtökre várható, addig még szíves türelmet kérek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Hú, de bonyolult! Türelem van, csak nem értem, miért ilyen bonyolult ez az egész.
Mert a könyvespolc rajta van a vezetéken :(
Is. És mindenki azt mondja, aki először találkozik a problémával (hogy elegánsan fogalmazzak), hogy ugyan, nem gond, megoldom. De nem oldja meg. Csak csodálkozik, mert azt is mondja mindenki, hogy nem értem, miért ilyen bonyolult az egész :) Aztán elmegy. Mindenki :(
Háháhá, na most aztán bedobtad az aduászt, amitől még úgy se érti senki, mint eddig: a könyvespolc, amint rajta van a vezetéken.
De tényleg rajta van, bizonyíthatom. :))))
Megjegyzés küldése