Vackor

Mit nekem internet? Már szélessáv sem kell hozzá, csak legfeljebb egy buszsáv, és magam hozom-viszem az információt (pendrive-on, és elveimmel ellentétben a munkahelyen dobom be a Vackorba). A helyzet változatlan és kicsit kilátástalan, nem tudom, meddig tart. Zűrösen vezették be annó az első ADSL-t, és most nem tudjuk az új modemet csak úgy egyszerűen bekötni, ahogy azt kéne. A téhom nem akaródzik jönni, mert nem tőlük vettem az ADSL-t, a szolgáltató meg nem foglalkozik a telefonvonallal, az az én dolgom, és amúgyis húszezerért jönne, ha ezt kifizetem, akkor miért váltottam csomagot, de úgy tűnik, ez lesz a vége.
Közben voltak kisebb galibák, átmenetileg nem volt telefonom se, de az visszalett, most éppen tévém nincs, annak meg semmi köze ehhez, de ezt az állapotot nevezhetjük információs káosznak. Vasárnap este Zoli és Kisbalázs voltak fönt, visszavarázsolták a telefont, közben igen jól szórakoztak a mobil internetemen, azaz az asztalon fekvő, bekötetlen modemen, amit valóban bárhova magammal vihetek :)

Mielőtt teljesen leszoknátok a Vackorról, mondom, hogy a hétvégi Szent Pál-előadások nagyon jól sikerültek, háromszor tapsolták vissza a szereplőket, az író-rendezőt szokás szerint én lökdöstem ki a tapsviharba :) Kívánságra magánban megadom a fotóalbum helyét.

A hegy reggel gyönyörű volt, Zsófi csak ámult az ablakból, de csak belülről nézhette, nehogy megfázzon. Nincs nekem akkora kendőm, amivel bekössem a torkát!