Vackor

nekifutás.... dobbantás...... ugrás ........ mókuskerék
Még visszaférek bele, nem ettem annyit az ünnepek alatt. Holnaptól újra pörög.

Ma a diákmisén megszenteltünk mindent, ami szembejött: vizet, házat, mindent, ami útba esett, elvégre Vízkereszt ünnepe van. Néztem Kisbalázst, ahogy méltóságteljesen vonult a padok között, és olyan lendülettel hintette mindenkire a szenteltvizet, hogy szinte látni lehetett, ahogy hanyatt-homlok futnak szerte az ördögök. A padok végénél álltam, elmosolyodott, amikor odaért, és olyan extra adag vizet kaptunk a nyakunkba, hogy egy évre elég. Lehet, hogy valami kisördög bújkált bennem? :)

A mise végén pedig a teljes asszisztencia átvonult a gyerek- és a felnőttnéppel a plébániára, megáldani a házat, pontosabban a nagy hittantermet. Ilyet még nem próbáltunk, de érdemes, átjöttek szépen. Persze, addigra már terítve volt teával, rágnivalóval, sikerült elég sok embert bevonni az előkészítésbe, már ezért is megérte.

Más. Reggel, amikor kinyitottam itthon az ablakot, azon méltatlankodtam, ki az a marha, aki vasárnap reggel ilyenkor fűrészel? Aztán rájöttem, nem marha az: varjú! Mégpedig egy rekedt, megfázott, kétségbeesett varnyú a fenyőfán. Olyan ricsajt csapott egymagában, amekkorát még nem is hallottam, pedig a hegyen szokva vagyunk a madárrumlihoz. Kicsit beszéltem hozzá (azzal kezdtem, te nem vagy normális, de ettől még jobban fűrészelt, úgyhogy szelídebbre vettem), aztán megnyugodott és elhallgatott. Amellett, hogy van egy saját paragrafusom egy rendeletben, ezt tekintem életem másik nagy eredményének. Nekem köszönheti a környék a reggeli nyugodalmat :)

Egészen más. Tegnap este, úgy fél nyolc tájban, csörgött a mobilom, újkáplán. Amíg beszéltünk, valami furcsa surrogást hallottam folyamatosan. - Mit csinálsz te? - Korcsolyázom a tavon. Ha azt hallod, hogy puff, recccs... akkor elestem, ha azt, hogy puff, recccs, blugy-blugy-blugy... akkor te beszéltél velem utoljára.

Kiment ellenőrizni, tényleg ráviheti-e a gyerekeket másnap, bár már két napja a fél falu ott csúszkál. A mieinket is, természetesen, a nagyokat, azért is hívott, jövök-e velük, de ezt az élvezetet most kihagytam. Pedig téged rávinnélek autóval, nem vagy te olyan nehéz - ajánlotta.

A plébános úr :)))))

Tegnap olvastam egy körkérdést a blogolásról, leginkább az egoblogokról, mindenki rettentően elhatárolódik attól, hogy ő egoblogot írna, ugyan, dehogy (dehogyisnem!). Én nem határolódom semmitől, tudom, hogy az enyém, bizony, az a javából. Vagyis én egy egoista vagyok :) És semmi jóra ne számítsatok idén se ;)