Vackor

Azért ez komoly felelősség. Már az, amit a térképen látok. Mert jó, vannak, akiket csak egy-egy keresett szó vet ide, aztán többet se (az elmúlt időszak legjobban tetsző keresőkifejezése: káplán az idegenlégióban. Tudom, hogy sokmindenre képesek, de ezt még biztos nem írtam le :D
Meg az is lehet, hogy a kereső rosszul emlékezett a Rejtőre, káplár volt az a Potrien.) De a többség visszajár és olvas, olvas... Akkor én meg írok, írok.... hogy is merném abbahagyni? :)

Például most kifejezetten azoknak, akik nemrég óta vannak. Karácsonykor írtam a labdáról, de hogy miért is váltott ki olyan visszhangot, itt lehet megtudni. Aki pedig nem tudja, hogy ennek a Vackornak van egy előélete is, az pedig itt olvashat szépeket, innen előrefele, aztán nézelődhet tovább kedvére.

Csönd, béke, rendeskedés. Az ünnepi feladatok elmúltával a fiúk is mind előkerültek egy-egy BÚÉK-ra, minden variációt felvonultatva: e-mailben, telefonon, élőben, sms-ben, legalább örülhettem nekik.

Kisbalázs megdöbbentő dologról számolt be: tegnap a fél 11-es misén kiszólították a gyóntatószékből, jöjjön, mert az utcán, kicsit lejjebb, valaki, templomba jövet, összeesett. Futott rögtön, ellátta ott, az utcán, megadta a feloldozást, a mentősök már nem tudtak segíteni rajta. Templomba indult, célba érkezett.

Itt hózogat, tegnap este szép volt, ma már nem annyira. Este még hóeke is jött le a hegyről, ma már nem hiszem, hogy föl kell mennie. A hómaci-építés is várat még magára, pedig nem bánnám, ha hétfőn, a szünet utáni első óra egy részében kicsit kicsaphatnám őket hógolyózni. Ez lenne a fokozatos visszaszoktatás :)