Vackor

Persze, ilyen is csak egy medvével történhet! Ha már végig kell lennem, tegnap gyorsan kivettem még egy nap szabadságot, főleg azért, mert különben a betlehemesben eljátszhatnám a fogadósnét, aki azonban nem azért küldi el őket, mert nincs hely, hanem, mert égne a bőr a képén, hogy ilyen rumliban szülessen meg az Üdvözítő, aztán még jönne ide az a csomó angyal meg pásztor is, azt hinnék, tényleg az istállóban vannak.

A szabadnap másik fő oka az volt, hogy végre kialudjam magamat, mert szép készület a rorate, csak hosszú távon kicsit strapás. Ennek a nagyszabású alvásnak tudatában hétfőn este még el is cincogtam vagy féltizenkettőig, aztán édesdeden el. És akkor az éjszakában megszólalt a telefon. Amíg föleszméltem, rogtön átfutott az agyamon, hogy talán az öregjeim közül van baja valamelyiknek, meg az, hogy józan ésszel kik nem lehetnek. Az első csöngetés végére már föl is vettem, de pont abbahagyta. Villanyt is csak után gyújtottam, hogy megnézzem az órát: öt óra előtt volt három perccel!
Hurrá, nyertem 12 percet egy rorate-ébredéshez képest! Nemhiába szabadnap :)
A számot nem jelezte ki: "rejtett szám", fölhívni nem mertem senkit, nem vagyok én rosszban senkivel. Nyilván valaki eltévesztette, aztán gyorsan letette. De én már vissza nem, pedig próbáltam nagyon.

Igen, aztán fölkeltem és elmentem misére, igaz, csak a félnyolcasra, de így is csodálkoztak, mert előző nap bezengtem, hogy én aztán délig! Utána viszont, mint a villám, kitakarítottam, rendet raktam, szinte maga a gyönyörűség. Azért is így marad, nincs több szabadságom.

Más. Eljátszadozom én is a térképpel (az olvasóknak is lehet, csak rá kell kattintani, és a baloldali skálával nagyítgatni, lenyomott bal egérgombbal meg lehet a helyére húzgálni a világot), és csak ámulok, mennyi felől kíváncsiak a brummogásra. Kedves Olvasók, én is kíváncsi vagyok. Örömet szerezne, aki akár e-mailben, akár kommentben jelentkezne, hogy kiderüljön, a zászlócskák mögött igazi emberek vannak. Vagy ők is mackók? ;)