A régi könyvtár helyiségeit egy belső térré alakítva egy hatalmas patika nyílt a minap. Úgyis kellett receptet kiváltanom, meg úgyis kíváncsi vagyok, ma bementem. Két élmény ért. Egyik, hogy az a gyógyszer, amiért 2002-ben 128,- Ft-ot fizettem, ugyanazon adagban és kiszerelésben ma 1.780-ba került. Levették róla a támogatást. Tudom, lenne helyettesítő, alá is kellett írnom a körzeti orvosnál, hogy tájékoztatott, de én ragaszkodom a megszokotthoz (mert egy újra átállni olyan macerás). A másik kedvesebb.
A gyógyszerésznővel intézzük a dolgot, közben jön a kollegája és szól neki, hogy akárkike, légy szíves, gyere majd be! - Rögtön - mondja az készségesen - csak előbb végzek a hölggyel. Mire a férfi döbbent arckifejezéssel, rémült hangon: - Megölöd???
Úgy elkezdtünk mind a hárman nevetni :D , az ajándékot is alig tudták ideadni, ami az új vásárlónak jár, mert van ám beetetés.
Az emberek délután már úgy ültek-álltak-csoportosultak a Duna-parton, mintha holnap estig egyfolytában ott akarnának maradni, én pedig megint páholyból, az itthoni ablakba kikönyökölve néztem végig nemrég ennek az egész repülő vörös bika őrületnek a gyakorló műsorát. Szerencsére (?), nemcsak, hogy beleesünk a rárepülési útvonalba, de a manőverekre is remek a rálátás a nagyszobából. Hogy ezek a gépek milyen gyönyörűek! És micsoda orsók, műfigurák, kötelékek! Még arról is megfeledkeztem, hogy nekem nem mozog a nyakam (meg is bántam, holnap már csak hallgatni fogom).
Ma még nincs ünnepi hangulatom, remélem, holnapra az is összejön.
A gyógyszerésznővel intézzük a dolgot, közben jön a kollegája és szól neki, hogy akárkike, légy szíves, gyere majd be! - Rögtön - mondja az készségesen - csak előbb végzek a hölggyel. Mire a férfi döbbent arckifejezéssel, rémült hangon: - Megölöd???
Úgy elkezdtünk mind a hárman nevetni :D , az ajándékot is alig tudták ideadni, ami az új vásárlónak jár, mert van ám beetetés.
Az emberek délután már úgy ültek-álltak-csoportosultak a Duna-parton, mintha holnap estig egyfolytában ott akarnának maradni, én pedig megint páholyból, az itthoni ablakba kikönyökölve néztem végig nemrég ennek az egész repülő vörös bika őrületnek a gyakorló műsorát. Szerencsére (?), nemcsak, hogy beleesünk a rárepülési útvonalba, de a manőverekre is remek a rálátás a nagyszobából. Hogy ezek a gépek milyen gyönyörűek! És micsoda orsók, műfigurák, kötelékek! Még arról is megfeledkeztem, hogy nekem nem mozog a nyakam (meg is bántam, holnap már csak hallgatni fogom).
Ma még nincs ünnepi hangulatom, remélem, holnapra az is összejön.
4 megjegyzés:
Páholyból az ünnep. :) Néha olyan érzésem volt, hogy na most zuhan a fejünkre a gép.
Én is csak néztem ott fönn azt a kis gépet, és arra gondoltam, hogy vajon pont a mi kertünkbe esne-e? De a Bikfic azt mondta, hogy azok skkal nagyobbak.
:)))
Jaja, ne reménykedj, hogy ha lepotyog, elég neki az a falatnyi kert, viszi az akkor a házat is. :) De mint látom, nem esett le egyik se sehova, hála Istennek.
Megjegyzés küldése