Vackor

Kedveseim!

Wan-Ted, Nincs-Ted, no Dele-Ted azért nem lesz :)
A közepe viszont igaz.

600 freeblogos és közel 800 itteni bejegyzés után Vackor elbúcsúzik.
Régen bátorítgatom már magamban a gondolatot, többször elmondtam a blogban is, hogy már nem akarok medve lenni. Egyszerűen kinőttem belőle, és ez így van rendjén. Jó játék volt, hogy kismackó lehettem, de már nagyon nem érzem magam annak, és nem is kényszerít rá semmi, hogy kedvem ellenére folytassam. Szeretnék most már névvel vállalt emberré válni, olyanná, amilyen egyébként vagyok, szerep nélkül.

Természetesen olyan emberré, aki blogot ír, mert azt nem lehet csak úgy abbahagyni :)

Így hát szeretettel látok mindenkit a Rezdülések oldalán, ami majd szépen kialakul, és megpróbálom sűrűbben  frissíteni, mint ezt az utóbbi időben egyre inkább magára hagyott kismedvét.

Egyébként csak érdekességként jegyzem meg, hogy akik jópáran együtt indultunk 7-8 éve lelkes bloggerként, szinte napi bejegyzésekkel, azok közül van, aki már abbahagyta, de a többiek is nagy szünetekkel írnak új bejegyzést. Úgy látszik, ennek a műfajnak (?), életformának (?) ennyi a kifutási ideje. Akkor most nekivágok egy újabb hétéves periódusnak. Azt mondják, az ember bőre is pont ennyi időnként újul meg :)