csütörtök, március 1

Ilyen nap nincs. Vagy ha mégis van, az csak valami tévedés lehet.
Merthogy az ember napjában egy dologgal gubanc van..., vagy kettővel..., az még elmegy. De, hogy reggeltől estig összesen kilenc dolog miatt kerülgessen hol a sírógörcs, hol az infarktus, hol a düh fogjon el, ahogy még nem is láttak kitörni, vagy éppen egy pillanat alatt kelljen átszervezni mindent, ami nagy nehezen ki lett már sakkozva, aztán meg az aggodalom nem múló érzése fészkelje be magát - és mindezek közben mosolyogva dolgozni, vagy órát tartani, vagy beszélgetni valakivel, akivel ma sikerült először találkozni és fontos a beszélgetés, és folyton azt hinni, hogy több gubanc már úgyse jön...

De most már tényleg nem, mert elmegyek aludni :)

2 megjegyzés:

mick írta...

Aludni...
Pihentében is megad minden áldást, annak az Úr, akit szeret. (Zs 126)

Vackor írta...

Meg azért napközben is, hogy a végére lehessen érni :)