Vackor

Vackor kiöltözik

Jó pár héttel ezelőtt, egész elfogadható áron, megláttam egy halványlila nyári vászonnadrágot, amit mintha rám öntöttek volna, hozzá se kellett nyúlni. Ez olyan ritkaság mackóméretben, hogy azonnal meg is vettem. (Egyébként is - még időszámítás előtt - volt énnekem egy lila vászonnadrágom, amit nagyon szerettem, ezért is vágytam már egy ilyenre.)

Aztán nemrég pedig ráleltem egy lila árnyalatú kockás blúzra (from CundA), amit kifejezetten ehhez a nadrághoz találtak ki. Ma jött el a napja annak, hogy mind a kettőt fölvegyem, lesz majd ámulás! Volt is, hogy hű meg ha és milyen jó, mily csinos, ésatöbbi...

A nadrágot még rögtön reggel lecsokiztam (a válságra való tekintettel, teljesen véletlenül, volt bent egy Kinder Pingum), ráesett egy darabka, és ahogy le akartam venni, elmaszatoltam. De csak akkor látszott, ha ültem, állva eltakarta a blúz.
Délután, a hazafelé útban, pedig a blúzt lecsinálta egy madár, ilyen se fordult elő velem száz év óta.

Hazaérve átöltöztem, majd az itthoni pólómat leettem áfonyás joghurttal. Az ilyesmire mondják, hogy ez nem az én napom.

Mint a tévéreklámban, úgy ugráltak be szépen sorban a mosógépbe. Most várom, hogy lejárjon és óvatosságból már csak vizet iszom.