Érdekességek innen-onnan
A rádióban, minap, elemző műsor ment arról, hogy mi várható most Ukrajnában, a választások után. A klasszikus ismeretekkel hadilábon álló, de azért azzal ékeskedni akaró műsorvezető imígyen indította a beszélgetést: No, akkor lássuk: Kuó vadisz, Ukrajna?
Különösen ez a gondosan artikulált kuó nyűgözött le. Biztos, hogy soha életében nem olvasta a Kvóvádiszt, ami pedig riporter korban is izgalmas olvasmány lehetne. Emlékszem, én hetekig benne éltem, amikor kamaszkoromban, le sem téve, faltam.
Quo vadis, latinos műveltség?
(A másik ilyen gyöngyszem szokott lenni a Cicero-idézet: Cui prodest? (Kinek az érdeke?) Ezt meg előszeretettel mondják kvi-nek, hallottam már. Aki nem tud arabusul,……)
Más. Gyerekkorából bizonyára mindenkinek van emléke a priznic nevű borzalomról. Amikor láztól forró testünket belecsavarták a vizes lepedőbe, brrrrrrrrr…….., és amikor kezdett végre átmelegedni, jólesni, na, akkor lecserélték megint hidegre. Hogy miért így hívják ezt a rémálmot? Annyira borzasztó volt, hogy ezen nem is gondolkodtam, a név volt belőle a legkisebb rossz.
A gyerekeknek egy témához keresgéltem tudós papokat, mert a köz ismerete nagyjából Jedlik Ányosig terjed, és, kérem szépen, legnagyobb meglepetésemre (könyvben, nem is interneten) belefutottam Priesnitz tisztelendő úrba, aki szerzetesként gyakorolta az orvoslás tudományát. (Nem, ő nem magyar volt, ha félreérthető lettem volna.) És, lám, híre-neve fennmaradt örökre…, borogatás lett belőle :)
A rádióban, minap, elemző műsor ment arról, hogy mi várható most Ukrajnában, a választások után. A klasszikus ismeretekkel hadilábon álló, de azért azzal ékeskedni akaró műsorvezető imígyen indította a beszélgetést: No, akkor lássuk: Kuó vadisz, Ukrajna?
Különösen ez a gondosan artikulált kuó nyűgözött le. Biztos, hogy soha életében nem olvasta a Kvóvádiszt, ami pedig riporter korban is izgalmas olvasmány lehetne. Emlékszem, én hetekig benne éltem, amikor kamaszkoromban, le sem téve, faltam.
Quo vadis, latinos műveltség?
(A másik ilyen gyöngyszem szokott lenni a Cicero-idézet: Cui prodest? (Kinek az érdeke?) Ezt meg előszeretettel mondják kvi-nek, hallottam már. Aki nem tud arabusul,……)
Más. Gyerekkorából bizonyára mindenkinek van emléke a priznic nevű borzalomról. Amikor láztól forró testünket belecsavarták a vizes lepedőbe, brrrrrrrrr…….., és amikor kezdett végre átmelegedni, jólesni, na, akkor lecserélték megint hidegre. Hogy miért így hívják ezt a rémálmot? Annyira borzasztó volt, hogy ezen nem is gondolkodtam, a név volt belőle a legkisebb rossz.
A gyerekeknek egy témához keresgéltem tudós papokat, mert a köz ismerete nagyjából Jedlik Ányosig terjed, és, kérem szépen, legnagyobb meglepetésemre (könyvben, nem is interneten) belefutottam Priesnitz tisztelendő úrba, aki szerzetesként gyakorolta az orvoslás tudományát. (Nem, ő nem magyar volt, ha félreérthető lettem volna.) És, lám, híre-neve fennmaradt örökre…, borogatás lett belőle :)
3 megjegyzés:
Nohát! Megint okosodtam. Priesnitz tisztelendő úrról még soha nem hallottam.
A latin szavakról írtakat értem és megértem, latint tanultam a gimiben. Sajnos nem csak a latin szavakat használják helytelenül, de az édes anyanyelvünkön sem tudnak helyesen beszélni, hogy az írásról már ne is "beszéljek"! Grrr! és brrr!
sőt brummmmm!
Jól megmondtuk! :)))
Megjegyzés küldése