vasárnap, november 15

A csönd szigete mostanában a lakásom. Eddig se panaszkodhattam ugyan, a mellékutcába még a forgalom zaja se jut be, és ha kinézek, csak zöldet látok, de lassan hétvégeken kezdem úgy érezni magamat, mintha egy lakatlan szigeten lennék.

A fölöttem lévő lakásból már egy éve elköltöztek, sikerült el is adni, de úgy látszik, aki megvette, csak befektetésnek kellett neki, mert azóta se lakik benne senki. Az alattam lévő is bérlőknek van kiadva, nemrég költöztek ki belőle, és még nincs új lakó. A mellettem lévőt irodának adták ki, de jobban vagy rosszabbul mehet az üzlet, mert már csak csütörtökig szoktak itt lenni a héten. És, persze, egyiket se fűtik a hétvégén, az irodát legalább a hétköznapokon igen. A szembelakás is ki van adva, hol itt vannak a lakók, hol hazamennek.

Hol van már az, amikor a szomszédok csak úgy becsöngettek egymáshoz?

Nincsenek megjegyzések: