hétfő, október 19

Milyen színű az Isten? - szólalt meg óra közben az egyik lány, amikor, természetesen, egész másról volt szó. Nem vágtam vissza, hogy miért nem figyelsz, meg hogy kérdezhetsz ilyen butaságot, hiszen tudod, hogy..., csak visszakérdeztem: - Te milyennek gondolod?

- Aranynak, mert olyan dicsőséges - és elkezdtek a többiektől is záporozni a válaszok: pirosnak, mert szeret; zöldnek, mert él; fehérnek, mert tiszta; kéknek, mert árad, mint a tenger...

Csudák ezek a kamaszok!

Azt hiszem, kellett nekem ez a megújulás.

Nincsenek megjegyzések: