Vackor

Pár hét különbséggel egyszerre lettek betegek, mindenki döbbenten állt. Hónapokon át kettőjükért imádkoztak nemcsak a saját egyházközségeik, hanem szinte az egész egyházmegye. Mi is, a másikért is, még ma reggel is érte is mondták az öregjeink a rózsafüzért. Volt emberi remény is, hiszen fiatalok, erősek, és annyi szeretet hordozta őket. Voltak biztató időszakok, a gyógyulás reménye.
Aztán az egyik valóban meggyógyult és örömmel készül az új feladatára. A másik beteljesítette a küldetését, példát adott. Ma délután magához ölelte az Úr.

Nem volt még harmincéves.

Meghalt egy fiatal pap. Olyan, mint a mieink.