Kedves Andi, sajnálom, hogy mire meg akartad mutatni valakinek a képeket, már nem találtad ott őket. Nem kiszúrás volt. De gondold úgy ezt az egészet, hogy beszélgetünk este, és én mesélés közben előveszem a fényképeket, mert nem bírom ki, hogy ne mutassam meg. Aztán, amikor megnéztük, szépen visszateszem a fiókba.
Túl nagy ez az internet, túl nagy a világ, és bármilyen kedvesek a képek és azok is, akik rajta vannak, nem akarom tudtuk nélkül kiszolgáltatni őket. Persze, kérdezheted, hogy akkor egyáltalán miért teszem föl? Mert muszáj :)
(A komoly válasz, hogy mert csak olyanokat teszek föl a Vackorba, amik már amúgyis fönt vannak a neten, például a plébánia honlapján.) Hogy akkor meg miért nem maradhatnak itt is? Mert nálam sok mellé a szöveg. Meg, mert akkor rögtön folytathatnám azzal, hogy kell-e, jó-e személyes blogot írni, és máris ott vagyunk a bloggerek örökös gumicsontjánál, meg, hogy mikor hagyom már abba...
És még azt se ígérhetem, hogy ezentúl nem csak mutatóba lesznek.
De magánban szívesen megadom Neked is, másnak is, hogy hol találja meg őket holnapután is :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Oké, megértelek én, de szerintem a "körítés" is nagyon passzol hozzá!
De ha úgy érzed, hagy le kell venni, azt is megértem! Akkor megadod nekem a honlap címét? Előre is köszi!
Megjegyzés küldése