
Éva, ha hiszed, ha nem, olvassa :))
A zsiráfok általában érdeklődő jószágok, Zsófi különösen is, és egyébként is föléri, mit tegyek vele? Az a padlóvázás kicsit rosszul esett neki, de megbeszéltük, nincs már semmi baj.
Ami meg az összefüggéseket illeti, megint igaza volt Bikficnek, hogy senki se fogja érteni az odavetett, csak az én fejemben összeálló szavaimat. Ha nem írtam volna január 30-án azt az eléggé vihart kavaró bejegyzést, akkor most nehezebb lenne megmagyarázni, így csak hosszú, de azt már megszoktátok. Az pedig, hogy ez a kettő időben ennyire egybeesik, természetesen csak a véletlen műve. A véletlen művel ilyesmiket.
Az embereket sokféle csoportba sorolhatjuk, én most, jelen esetben, háromba fogom. A normális, átlagos emberek bizonyos dolgokat látnak, tudomásul vesznek és nem reagálnak rá, mert ez így intelligens. A szerető szívűek/a. csoport a szeretet szemüvegén át nézi a neki kedveseket, a lényeget látja, a többiről nem vesz tudomást. Jó, ha ilyenek sokan vannak körülöttünk, mint a kommentekben is látszott. A szerető szívűek/b. csoport látja, szóvá teszi, sőt, még játszani is mer vele, mert tudja, hogy neki szabad.
A gerincproblémáimból adódóan egy kettős nyaki gerincsérvre sikerült szert tennem. Tünetek, egyebek részletezését mellőzöm, de pl. ez okozta a májusi fejreállást is, fájdalom, stb. A dolog végső kimenete sok nyomorúságon keresztül a felső végtagi bénulás is lehet. Addig lehet ezzel emberi életet élni, amíg az izmok rugalmasak, terhelhetők maradnak. Ennek egyetlen segítsége a rendszeres torna. (A nyaki gerincet még a mai tudás mellett is csak végszükségben műtik.) A nyári kezelések, kemény torna hatására stabilizálódott a helyzet, szinte tünetmentes. A napi tornát szeptemberben hagytam abba, a heti tornára járást december elején. Öngyilkosság, tudom. Ha b-csoportbelivel szóba került, nem hazudtam, nem szoktam. Egy meg – aki a legtöbbet lát – árulkodott is, szerintem :)
El nem tudtam képzelni, mi van abban az irdatlan csomagban.
- Tudod, miért kaptad? – kérdezte újkáplán, úgy is, mint szóvivő és ötletgazda.
- Tudom – feleltem.
Húúúú, de rosszul éreztem magamat ma reggel! Pedig csütörtök óta óvatosan, apránként kezdtem újra a napi tornát, de tegnap már az egész, húszperces gyakorlatsort végigcsináltam. Szédülés, fájdalom, húzódás, minden volt, aminek lennie kell. Kábé három hét, mire a letapadt, görcsösre merevedett izmok újra rendben működnek. Két-három hét múlva, amikor már esélye van annak, hogy újra végigbírok egy órát, bejelentkezem a tornára. Ha tisztességesen folytatom, akkor március végén el merek menni kontrollra, amire novemberben kellett volna. Dehát muszáj, mégse dobhatok törülközőt a zsiráf fejére, hogy ne lássa, ha nem csinálom.
És ne tessék mindig bőgni olvasás közben, én se szoktam, amikor írok :p
Ja, és ezek a lelki emberek nagyon is a földön élnek, tudják, mikor lehet föntről várni a segítséget, és mikor kell tenni érte magunknak is. És csuda tudja, miért, de nagyon vigyáznak egy kismackóra… :))
12 megjegyzés:
Kíváncsi vagyok, mikor fog kommentet írni a Zsófi. Ha ennyire nézi, előbb-utóbb azt is megteszi.
:-)))
Mikor? Mikor?
Már pórblágatom :---))
No, hát fog az menni! :-)
Nagyon
helyénvaló ez a zsiráf:), milyen fínom kis memento.....
Mindent értek, Zsófiának és a többieknek üdvözlet!
Éva
Nagyon tetszik neki, hogy Zsófiának hívod. Beloptad magad a szívébe ;)
Nagyon komoly zsiráf, hogy is szólíthatnám másként? :)
Nézd csak, mit találtam Neked?! :)
Szabó T. Anna: Nemzetközi medve-induló
11th November 2006
"A verset az állatkerti Kormos István emlékversenyre írtam és adtam elő a Barlangteremben, és szerencsésen meg is kaptam rá a Vackor-díjat. Ennek nem is lehet más oka, mint hogy mielőtt izgatottan a helyszínre siettem volna, még megnéztük a fókákat és a jegesmedvéket - a mackó pedig kedvesen odaintett nekem. Tényleg így volt!"
Írjunk hát egy medve-dalt!
Minden medve tudja majd,
minden medve megtanulja,
két perc múlva fejből fújja:
medve-dal, medve-dal,
amit minden medve hall!
Árjánk hát ágy mádvá-dált,
ámát mándán mádvá várt!
Mándán mádvá mágtánáljá,
kát párc málvá fájbál fájjá –
mádvá-dál, mádvá-dál,
mándán mádvá tádjá már!
Erjenk het egy medve-delt,
melyben medve kedve telt,
menden medve megtenelje,
ket perc melve fejbel fejje:
medve-del, medve-del,
menden medve tedje mer!
Érjénk hét égy médvé-délt,
émét méndén médvé ért!
Méndén médvé mégténéljé,
két pérc mélvé féjbél féjjé -
médvé-dél, médvé-dél,
méndén médvé tédjé mér!
Írjink hit egy midvi-dílt,
imilyit i midvi írt!
Mindin midvi migtinilji,
kit pirc milvi fijbil fijji,
midvi-díl, midvi-díl,
mindin midvi tidji mír!
Orjonk hot ogy modvo-dolt,
molyon o modvo kotolt!
Mondon modvo mogtonoljo,
kot porc molvo fojból fojjo,
modvo-dol, modvo-dol,
molyot o modvo dolol !
Örjönk höt ögy mödvö-dölt,
ömölyöt ögy mödvö költ!
Möndön mödvö mögtönöljö,
köt pörc mölvö föjből főjjö,
mödvö-döl, mödvö-döl,
dölölöm ö ködvödör’!
Úrjunk hút ugy mudvu-dúlt,
mulyut ugy mudvu dulul!
Mundun mudvu mugtunulju,
kút purc múlvu fujbul fujju,
mudvu-dul, mudvu-dul,
mu mund tudunk mudvuul!
Ürjünk hüt ügy müdvü-dült,
mülyüt sük müdvü fütyül!
Müdvü-dül, müdvü-dül,
büldüg mündün müdvüfül!
Minden medve ezt énekli,
és ha vége, ÚJRAKEZDI:
Írjunk hát egy medve-dalt…
stb.
Hát, nem tudom, ki ez a Szabó T. Anna, de nem százas, az tuti. :( (Bocs' Borka!) Milyen lehetett a többi műalkotás, ha ő kapta a Vackor-díjat?
Ámbár ha az első versszak után abbahagyja, egész tűrhető lenne. :)
Bikfic!
Ez egy bolondos gyerekversike, egyébként nagyon komoly és szép versei is vannak. Érdemes a honlapjára ellátogatni. :)
Arral raga tabara manasz AQ-s natak jatattak aszamba...
Ögy bölönd szözöt csönöl...
:-)))))))
Hahahahaha!!!
Nagyon jól szórakoztam az utolsó kommenteken. (Persze a vers se kutya. Milyen nehéz lehetett leírni!)
Megjegyzés küldése