Irodalmi esten voltam ma, szép volt, csak nagyon hideg volt a teremben, kabátban-sapkában ültem, pedig rendes színházterem volt. Nem jöttem rá, hogy csak simán nem fűtenek vagy még fújják is a hideget?
De a legjobb az volt, hogy ezt az alkalmat használtuk ki, hogy volt kollegák találkozzunk egymással, és utána mindenféle forró teák és csokoládék mellett emlegessük a nem is olyan régi - kinek hosszabb, kinek rövidebb - múltat. Jó csapat volt és jó ügy, végülis arra jutottunk, hogy emberhez méltó körülmények közt bármelyik pillanatban folytatnánk vagy újrakezdenénk. Aki egyszer erre adja a fejét, igazán már sose tud szabadulni tőle, én is mennék vissza első szóra, ha lenne hova. Fordulhat még úgy a világ, bár illúzióim nincsenek, kétszer a folyóba már régen megmondták, hogy nem lehet. Bár, ahogy ezt a csoda EU-t elnézem, sokáig létjogosultsága lesz még a határon túli dolgoknak.
Ja, ma éppen egy szakmai sikeremnek örülhettem a mostanin. De azért.....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése