Vackor

Eltelt az ünnep, csöndben, békén.
Még ősszel, egyszer, eljátszottam azzal a gondolattal, hogy ki fogtok akadni, ha leírom majd a karácsonyi cikázásomat egy fővárostól északi település, a hegy és Pest déli széle között - hogy a két napban mind a három fiú egy-egy ünnepi miséjén részt vehessek, mert az fontos; plusz a 26-a délutáni templomi szolgálat itthon, mert az az én ajándékom a mindenkori sekrestyésnek, legyen legalább félnap karácsonya otthon is; ezekhez képest az augusztus 20-a vidám sétálás volt csak. És itt volt a 26-a és én nem voltam sehol. Itt volt a 25-e is, és akkor sem voltam sehol.

Nem, nincs semmi baj, csak ez most így jött össze. A vonatozáshoz fáradt voltam, mert csak első nap este tudtam volna menni; a másikhoz hiába is mentem volna ünnepi misére, még nem ő tartja, az még túl megerőltető volna, majd talán egy-két hónap múlva, most még csak a csöndes reggelit (8-kor, na ne), a harmadiknak pedig nem voltam ott az első éjféli miséjén, azt sajnálom, mesélt is róla lelkesen, mennyire megijedt, amikor meglátta azt a rengeteg embert, de milyen öröm lett belőle, mert szép volt, dehát arra meg már régóta nem szoktam menni; a sekrestyésnek pedig kivételesen helyettesített a helyettese, nem volt rám szükség. Van ilyen. Ember tervez.... aztán szépen pihenget itthon, és legalább nem zúdulnak rá, hogy soha nincs nyugalma :)

Ma megvolt a nagy ünnepi alvás reggel 9-ig! Olyan hatkor megreggelizősen, visszabújósan, amilyenre már vártam mióta! Karácsony harmadik napja.... egy csíz a csupasz körtefán :)