csütörtök, július 31

Zoli fölhívott délelőtt, kéthetes szabadsága utolsó napján:
- Láttad már az új fiút?
- Jaj, ne kezdd már te is! Mikor láttam volna?
- És a régivel találkoztál már?
- Hogy találkoztam volna? Hát csak ma jön haza.
- Jó, akkor nem maradtam ki semmiből.

Tényleg tiszta gyerekek! :) Borzasztó féltékenyek tudnak lenni egymásra, mindegyik mindig középen akar lenni :))

Holnap elseje, a váltások napja.

Újkáplán is holnap kezd az új helyén. Nagyon kicentizte, ma érkezik haza, és holnap reggel hétkor már bemutatkozik a plébános úr. Lesz ám meglepetés! Ha meglátják a spanyol nap égette, szőkítette, magas, vállas, jóképű fiatalembert, miközben egy tekintélyes plébánost várnak… És ha mindehhez még esetleg fölveszi a testvérétől ajándékba kapott pólóját, aminek az elejére egy vigyori reverendás alak van rajzolva, a felirat meg: Vigyázat, pap vagyok! a hátán meg nagy kék betűkkel: Szolgáltatások: és aztán szépen egymás alatt fölsorolva: keresztelés, esketés, temetés, beteglátogatás, hitoktatás,.... de ezt azért nálunk se az elején kezdte el hordani :)
Szóval, ezt nevezik az innen szép győzni-helyzetnek. Csak legyen idejük és türelmük megismerni és megszeretni!

Nálunk is holnap reggel kezd az új fiú. Nagy az izgalom, ma már itt alszik, hogy el ne késsen. Nehéz helyzetben lesz, túl friss még a két előd emléke, és ők nagyon magasra tették a mércét. Nem is annyira kvalitásaikkal, „teljesítményükkel”, hanem kompromisszumok nélküli, teljes szívvel megélt hitükkel, amibe bőven belefért fiatalságuk sok bolondsága is. Ha ő is ilyen lesz, otthonra talál a hegyen.

Holnap kezd újkáplán iker is, ő nem is Pest környéki, hanem igazi faluban, 52 km-re innen. Épp néztem a menetrendet, az Árpád-hídtól 1 óra 38 perc alatt ér ki a busz, szerintem Európa-rekord ez a sebesség. Neki tán még nehezebb lesz ott a maga fiatalságával De a lelkesedésük, az adottságaik megvannak hozzá, és majd megsegíti őket az Isten.

Érdekes, nálunk az általános nyafogás kétharmadban arról szól, hogy de kár, hogy újkáplán elmegy; egyharmadnyit pedig mindenki azon sajnálkozik, hogy szegények, milyen messze kerülnek most egymástól! Nekünk ők már csak dupla papok maradnak :)
Hát az új fiú ebben kétségtelen helyzeti hátránnyal indul, még egy ikertestvér se… :)

Káplán atya és Zoli bátyja most kimaradtak ebből a körből, jövőre majd ők jönnek sorra.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én végezetül csak annyit bátorkodom kérdezni: hol a kép tessék mondani?? Valahogy nem lelem.

Névtelen írta...

Kedves Vackor, kukkants be a blogomba! :-)

Vackor írta...

Kanga: ?????????????
Hát a bejegyzés végén. Nem értem. (Te meg azt mondod, nem látom. Na, ez, amit én meg nem értek. Mert még IE-val is.)

Vackor írta...

Similis simile gaudet :)
Nahát, és rögtön egy díjjal! Köszönöm, igazán jólesett, az indoklás különösen. Éppen elgondolkoztam a napokban, hogy nem, én tényleg nem vagyok kreatív. Vagy csak egy kicsit ;)