Ma három kollegámmal/nővel munka után - mivel napközben nem jutottunk ebédhez - , megbeszélnivaló meg volt még, bementünk az egyik gyorsétterembe (muszáj néha társasági életet élni egy ilyen mézfalónak is). Azért oda, mert ott elfogadják az étkezési jegyeinket, a cukrászdákban meg nem.
Én pedig közben döbbenten néztem, hogy nem is túl jól szituált emberek meg fiatalok meg mindenki mi pénzt képesek otthagyni egy ilyen helyen! És ez csak egy délután. Nekik nyilván nem rendkívüli alkalom, bezzeg én nem vettem el szívószálat a dzsúzhoz, mert eszembe se jutott, mászhattam vissza érte. És dermesztő volt a légkondi, és máris éhes vagyok. De tele volt az étterem. Hmmm.....
1 megjegyzés:
Én is mindig elcsodálkozom, például, ha valami miatt egy bevásárlóközpontba kell mennem, mert ott is mindig tele vannak az éttermek, presszók (zömében fiatalokkal), pedig biztosan nem olcsók. Nekem eszembe sem jutna beülni egyikbe sem, másoknak meg ez természetes. Egyszer vettem egy nagy pogácsát a pékségben, a Nálatok lévő bevásárlóközpontban, mert nagyon éhes voltam. Zacskóban megkaptam, továbbmenve megettem. A célnak megfelelt így is, mert utána már nem voltam éhes. :-)
Megjegyzés küldése