Vackor

Azért is ideírok, hogy még nézzétek a képeket. (Előbb-utóbb majd bedobálom albumba az összeset.) Megvolt a hajózás tegnap, most pár évig megint nem nagyon megyek. Két poénos, vidám eseménye volt. Természetesen újkáplán iker is jött velünk, hogy is gondolhattam volna, hogy kimarad! Úgyhogy előbb még el kellett mennünk őt is fölvenni, de éppen jegyesoktatást tartott. Mire végzett, sikerült az utolsó pillanatban odaérnünk, már szinte mindenki a hajón volt, amikor mi végigügettünk a rakparton a következő felállásban: én voltam középen... a többit rátok bízom :D

Ahogy beszálltunk, már indultunk is; a mikrofonban köszöntötték a nyájas közönséget, elmondták, hogy az akármilyen kamarazenekar szolgáltatja a zenét és most, az induláshoz Mozart Divertimentoját játsszák. El is kezdték, a pillanatnyi megilletődött csöndben csak újkáplán flegma megjegyzése hallatszott: - Te, nem ez szólt akkor is, amikor a Titanic süllyedni kezdett?

És nem néztünk egymásra, és az arcizmunk se rándult, nagyon értjük már egymást. De ha ti láttatok már értetlen, döbbent tekinteteket! Gyorsan el is vegyültem a tömegben :D

Nem hiba, koncepció :)