Úgy örültem ma a gyerekeimnek, kicsiknek, nagyoknak egyformán! Kedvesek voltak, normálisak, gyorsan eltelt mindkét óra. Megint ott tartok, hogy sajnálom a nagyokat átadni jövőre, de jó kezekben lesznek. Zoli most már mindig bejön az óra végére, nem bánom, mert jól be tud kapcsolódni és szívesen is van velünk.
Nagyon jó, hogy ma már nem kellett franciára menni, azt hiszem, nem is bírtam volna, úgy elfáradtam, megyek is aludni rögtön.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Én egyre kevésbé értem!
Teljesen igazad van.
Mintha hiányozna innen valami...
Vackor helyett cenzor?! (Bocs.)
A bocs az én vagyok :)
Meg a cenzor is.
Megjegyzés küldése