Vackor

Elsodor az élet. szerdán itthon voltam este (bár nagyon hiáynzott a francia óra :( tettem-vettem, jólesett a nyugalom, tegnap torna, aztán már a sarkon várt a templomos barátnő, jött szakdolgozatot formába pofozni (felnőttképzés, azért nincs barátságban a számítógéppel), este 10-ig eltartott, viszont már profi vagyok lábjegyzetben, tartalomjegyzékben, grafikonban, tiszta haszon, kedvet kaptam, hogy valahol én is írjak gyorsan egy szakdolgozatot :)

Ma meg délután beültetem kiskertemet a zablakba, hatra elmegyek megbeszélni a hétfői gyakorló órát - ettől tartok, hogyan fogom tudni kiemelni a jót, és nemcsak a hibákat zúdítani rá. Kedden épp beszélgettünk újkáplánnal, nála is tartott gyakorló órát, kiderült, hogy ugyanazt látjuk hibának mind a ketten. Nevezetesen, hogy túlzottan partnerként akarja kezelni a gyerekeket, ez ebből a bornírt liberális mentalitásból fakad. Nem érzik (vagy csak nem akarják elfogadni), hogy a gyerek igényli a tekintélyt, szereti, ha vannak határok és azokat tudja is, és annak ellenére, hogy nehéz őket rendre szorítani, őket is zavarja az anarchia. Nem attól lesz meghittebb egy óra, ha közéjük ülök, ha mindenképp el akarom mosni a különbséget, hogy ő a gyerek és én vagyok a tanár. Érdekes, hogy újkáplán már egy egész más generáció, több mint húsz év különbséggel, és tanításban is egész más stílusú, sokkal könnyedebb, lazább, mint én, ebben mégis egyetértünk, és alapvetően nála is rend van, fegyelem és ő a tanár. Hát, formálhatjuk a jelöltet szépen, mert ősztől nálunk szeretne tanítani, beugró helyettesként meg mindenképpen szükségünk van rá, de nyilván annál többet szeretne.

Este még odaadom a tornalabdámat, hogy elvigyék felfújni és már vége is a hétnek.

Azt már észrevehettétek, hogy a munkáról/munkahelyről most egyáltalán nem írok, ez így is marad. A többi meg csak ilyen, egy majdnem normális medveélet. Most kivételesen a hétvége is az, sehova nem megyek, senki nem jön, semmi. Szünet. Majd, ha történik izgalmas, jelentkezem.