Vackor

Mindig megszenvedem a fodrászt, ma valahogy különösen rosszul esett hátrahajtani a fejemet, viszont nagyon jó fej lettem. És ezt a szép fejemet most azon töröm, hogy a frissiben kiégett villanykörte helyett vajon hol kapok újat, mert ez már a tartalék volt (Fiam, mindig legyen otthon villanykörte!) de lusta vagyok holnap elmenni a Mammutig, pedig félek, hogy az lesz belőle.

A bezárt közértből, amiről a múltkor meséltem, mégse bankfiók lesz, ahogy tudni vélték. Először a kerületi újság azt írta, hogy feltétlenül újra élelmiszerboltnak adják ki, de a héten már úgy döntött a testület, hogy kávézót akarnak oda, mert az illik a tér majdani hangulatához. Az én hangulatomon változatlanul az javítana, ha kiflit tudnék venni.

Nyugisnak tűnik a hétvége, nem is árt a múltkori után. Igaz, holnap estére elvállaltam a templomot Zoli helyett, mert ő egy esküvőn lesz tanú, aztán lagziba megy; majd újkáplánnal meggyújtatom a húsvéti gyertyát a misére, mert még olyan nagy, hogy ők is csak úgy tudják meggyújtani, ha leveszik a tartójáról, arra meg végképp alkalmatlan vagyok, merthogy vissza is kell tenni. De biztos poénkodni fog egy sort, mert az ilyet sose hagyják ki, még a világ legjámborabb égimeszelő káplánja se mulasztotta el soha :)