vasárnap, március 23

KRISZTUS FELTÁMADT!
VALÓBAN FELTÁMADT!



Még a nap is kisütött mára :)
Eljutottunk a húsvétig úgy, hogy nyolc napon túl gyógyuló sebeket azért nem okoztunk egymásnak, a kisebbeket ma egy kézfogás, egy mosoly bekötözte, mert hát azok nélkül nincs egy ilyen feszített hét. Én is bántottam, engem is bántottak, egyik se volt szándékos, túl vagyunk rajta.

A kisbárány nekünk is meglepetés volt, a kórus kinti éneklése is, azt már a lendület hozta magával. A barika bejött a templomba is, szépen belebégetett a mikrofonba a lelkiismeret vizsgálat alatt (Bánjuk meg bűneinket! beee-eeeeee-eeee) dehát régen is szokásban volt a misén a húsvéti nevetés.

Sikerült a tojáskeresés is, okosan nem a tojásokat rejtettük el (ne tapossák össze, ne verekedjenek érte), hanem báránnyal nyomdázott színes papírokat, korosztályok szerint más-más színűeket (hárman két napig gyártottunk vagy ötszázat, mert minél nagyobbak, annál többet kellett megtalálniuk egy tojásért. A piciknek elkerített területük volt, föl ne lökjék őket a nagyok). Az egész elrejtést-beváltást a gimnazisták csinálták nagy lelkesen.

Élet volt, öröm, húsvét :)
És, hogy nektek is jusson belőle, még képek, ezek most fönn is maradnak, mert úgyis fölkerülnek a honlapra.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

És most hol van az a szegény barika? Ki vitte haza?

Borka írta...

Látom, Vackor mackónak szép és boldog Húvétja van! :) Így is van rendjén. :)

Vackor írta...

A gazdájához ment haza, az akolba, most meséli az élményeit :)

Még a másik helyen is vendégszerepelt délelőtt, nem lehet, hogy csak az egyiknél legyen bárány. De nálunk biztos jobban érezte magát ;)
Egyébként csak akkor bégetett, ha egy pillanatra magára hagyták, ha nyáj volt körülötte, az tetszett neki.

Névtelen írta...

Vackor!
Hogyan érhető el az a honlap?
Andi

Vackor írta...

Andi, válaszoltam magánban.