Vackor

Nem unalmas a hetem, az biztos.

Tegnap óra, persze, nem, azaz igen, de nem saját. Tegnap este volt nálunk az ökumenikus imádság, ilyenkor én mindig az aktuális káplán hittanóráját tartom, fél hétre épphogy odaértem. Az egy kicsit ciki volt, hogy négy perccel előbb tudtam csak meg, miről kell szó legyen az órán és ráadásul gimnazistáknak, elég kemény volt, volt is olyan, amire azt kellett mondjam, hogy nem tudom, mert kapásból nem ment, készülni kellett volna a témából. Na, mindegy, azért komolyabb presztízsveszteség nélkül túlélve, pár éve még úgyis az én gyerekeim voltak.
Mire végeztünk, nekem már csak az jutott, hogy a keresztény egységért szendvicseket és süteményeket egyek, ez is minden évben így van, vissza lehet nézni :)

Ma kiállítás megnyitón voltam, Rékának nyílt kiállítása a Polgárok Házában - hű, borzasztó helyen van - az Orczy térnél - töksötét, szakadó zápor - láttam egy nőt virággal leszállni ugyanarról a buszról, nagybátran megkérdeztem, nem oda tart-e ő is, mert akkor bolyongjunk együtt! Hihetetlen tehetséges ez a kislány, minden technikával tud bánni: szén, festék, tűzzománc, nemez, bőr, selyem, - minden életre kel a keze alatt. Most jól van, bárcsak tartós lenne!

Az épület szép, barátságos, érdemes volt kimászni azt is megnézni, a programjai is jók.

És ki volt, akit Rékán kívül még körülvettek, öleltek, örültek neki? Hát káplán atya! Meghívták, eljött, örült, örültem. Így jó, hogy nem itthon, de mégis velünk.

Holnap este színház. (Ha egy hét beindul....)

Csütörtökön este, ha még erőm és időm lesz, akkor az ökumániában el kéne menni az új református templomba, ott se jártam még, és meghallgatni újkáplánt, mert nagyon készül és rá nem jellemző módon, azt hiszem, kicsit izgul is.

Pénteken csúsztatok, addig meg még kilóg a nyelvem bent. Nem baj, van élet ;)