Már szinte szégyellek írni, olyan egysíkú az életem. Bár ma volt változatosság, csakazértis eljöttem fél ötkor.
Akik látnak, a pótmama, a fiúk - mert reggel csak fölkanyarodtam, hogy legalább meséljenek a gyerekeimről - mind azt mondják, hogyha eszem lenne, betegállományban tölteném a hátralévő időt, nem is kéne megudvarolni hozzá az orvost, elég, ha rámnéz. Meg, hogy nem vagyok normális. Tudom.
Tegnap jött egy új gyerek a csoportba. Már nem is ismer.
És még kapásból két hétig nem is fog :(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Nem kéne meggondolni a betegállomány-dolgot? Mégis az egészséged a legfontosabb, már a jövőre nézve is. Főjjön a vaddisznó főnököd feje, hogy mi-hogyan-lesz a zárással meg egyebekkel! Irgum-burgum..
Kangának igaza van.
Szerintem is igaza van!
Nehogy már 1 fáradt, beteg kismackó kezdjen az új helyen!
Én biztos elmennék betegállományba a helyedben! A lelkiismeretességnek is van határa!
Andi
Köszönöm, kedves aggódó mackóbarátok :)
Egyezkedjünk! Mondjuk jövő pénteken és hétfőn csúsztatok. Jóóóó?
Megjegyzés küldése