Ünnep, csönd, emlékezés. A buszon és a bejáratnál nyüzsgő tömeg .... Jó lett volna egy térkép, hogy eltaláljunk a nagymamához! Térképet keresnek? Nálam mindig van néhány lemásolva, adok egyet, mondja egy idősebb asszony, de nem bont szárnyat, hogy elrepüljön, pedig azt várnánk......egyre kijjebb haladva már ritkulnak az emberek ... végül csak alig néhány, épp annyi, hogy ne érezzük magunkat egyedül .... őszi levelek tarkasága oldja a kopjafák komor, egyforma sorát, a leveleken átcsillan a napfény, tört virágok, tétován erőre kapó mécsesláng... ismerős név az egyik táblán, igen, ő is abban a zárkában volt, tudom, kijöttünk a sírjához, amikor már volt.... dehát ezek a fiúk annyi idősek voltak, mint én!... döbbenet, csönd, szikrázó kék ég, élet és halál.... ilyen nagy dolog a szabadság? 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése