Vackor

Jól megijedt mindenki, hogy mire készülök, csak nem valami eszeveszett mackóság? De nem, szó sincs ilyenről, csak egy pillanatig elgondolkoztam, hogy mennyire szabad az önérdeket nézni. Aztán ma több választ is kaptam, főképp azt, hogy a tegnapi biztosnak tűnő igen ma már csak talán, arra pedig nem lehet 12 évet alapozni. Úgyhogy nincs lelkizés, nincs érzelmi alapon döntés, nincs világmegváltás. Egy dolog van: élni kell és eltartani magamat, ebben pedig senkire nem számíthatok. Drukkolás folytatódhat.

Aztán, amikor ma este hétkor eljöttem bentről, hullafáradtan, már akkor se volt kérdés, hogy mit teszek akkor, ha... Pedig úgy szeretnék már megállapodni!