Jó nap volt. Sok munkával, de jó hangulatú, gyorsan eltelő, szeretem az ilyeneket. Ilyenkor, persze, mindig újra motoszkálni kezd bennem, hogy ki kell tartani végig, hogy érdemes kitartani. Nem valami csodavárásból, a politikában és a költségvetésben van a legkisebb esélyük a csodáknak, minket pedig ez a kettő irányít, hanem egyszerűen tisztességből. Meg azért, amit a megszűnésünk hírére nemrég a kőhalmi (mezőségi szórványvidék) református tiszteletes írt: "A remény nem optimizmus. Nem meggyőződés, hogy valami jól fog végződni, hanem bizonyosság, hogy valaminek értelme van, függetlenül attól, hogy hogyan végződik..." (Vaclav Havel)
Így már egész másképp úszik az a reményhal :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Most akkor mi van? Megszűnt a munkahelyed?
Még nem, de ez már csak idő kérdése.
Megjegyzés küldése