Vackor

Nehéz három nap volt ezzel a két fiúval, mert ez a mi újunk is, hiába néz ki felnőttebbnek, korban három évvel még fiatalabb, ő már igazán a fiam lehetne. Szívem szerint a másik mellett lettem volna a komoly próbatételénél, de a kötelesség meg itthon tartott, mert a mienk is ma "vizsgázott", és számított a közreműködésemre. Ahhoz képest, hogy a készülésben alig találtuk a hangot egymással, ma nagyon szépen sikerült minden, jól működött a szemvillanásokkal irányított összhang, szavam se lehet, nagyon tisztességesen fölkészült (de akkor miért nyegléskedett nekem?). Lehet vele majd együtt dolgozni, csak még szoknunk kell egymást. Megkapta a plébánostól is az elismerést és ami ezzel együtt jár, a szabadkezet mindenre.

Káplán atyáról csak a hírt hozták a többiek, akik ott voltak, hogy ma ő is remekül helyt állt, gyorsan föl is hívtam még este örülni. Aztán később, remélem, nem lesznek ilyen párhuzamosságok, mert, kérem, ezt a kétlakiságot nem győzzük. De ma kezdődött a városmisszió, azért alakult így.

Igen, és ma zarándokoltam is, sokan voltunk, szép élmény volt, fényképek objektív (!) okok miatt nem készültek. Aztán délután meg jól elaludtam a sok levegőn levéstől, úgyhogy az oklevelek még csak most jönnek. Holnap még a rajzversenyem és akkor nekem jövő szombatig nincs is dolgom, akkor is már csak részfeladatom van a játszóházban.

Ja, és közben dolgoztamtamtam, meg éltem és ez körülbelül így lesz a jövő héten is. Néha majd jelentkezem, akit érdekel koncert, gospel, teaház, szóljon!