Naptár kedves és szép, én fáradt és tikkadt, a város pedig borrrrzasztó. Erre akkor jöttünk rá, amikor öt óra fele kiléptünk az épületből és sütött a forróság az aszfaltból, a házfalakból, mindenhonnan. Ilyent még soha nem tapasztaltam, ez a száraz meleg tényleg közelít az elviselhetetlenhez.
Ami a világot elviselhetővé teszi, hogy aug. 31-ig kivehetem apránként - a délutánokat megrövidítve - a túlóráimat, amit csütörtökön rögtön el is kezdek; igaz, akkor viszont pont a nagy melegben kell hazajönnöm, de akkor is megéri.
Ahogy nézegetem a blogokat, arra csodálkoztam rá, mennyire kiderül belőlük, milyen mások vagyunk. Pontosabban most mindenki érdekes, tartalmas, szellemes, én meg szinte iskolai fogalmazások stílusában számolok be semmiségekről. A megoldás: vagy nem írok, vagy nem olvasok :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése