Vackor

Ma nagyon-nagyon örültem a nagyjaimnak :) A kedvességüknek, az összeszedettségüknek és annak, hogy mind eljöttek. Már azelőtt örültem, csak úgy magamtól, mielőtt a vacsorán - püspöktől a plébánosig -minden dicséretet learattam értük. El is határoztam, hogy jövő szerdán, az utolsó órán, fagylaltot kapnak.
És egyáltalán nem tudom, melyik csoportom lesz az, amelyiktől megválok a jövő tanévben. Ha nem lesz változás, akkor valószínűleg mégiscsak ők lesznek azok, átadom őket papi kézbe.

Jóllakott vagyok, fáradt és hirtelen olyan ünnep lett hétköznap, olyan furcsa. A középsők órájára tudtam, hogy nem fogok odaérni, az egyik szülőt kértem meg rá, el is beszélgettek szépen a pünkösdről az előzetesen odaadott óravázlat alapján. De ma közöltem a főnökömmel, hogy az utolsó óráimat mindenképpen én szeretném tartani. Megígérte.

Egyébként ma mondtam neki, hogyha óvodai jelet kellene választanom a szekrényemre, akkor a hatkarú Siva istennőt választanám. Vagy a háromfejű sárkányt, ami egyszerre tud annyi dologgal foglalkozni. Na, még a holnap.