Szép nap volt. Munka, munka, munka; ötre futottam órára, miközben újkáplán négykor telefonált, hogy mit szólnék, ha a héten egyforma gondolatmenet és metódus szerint tartanánk az óráinkat minden korosztálynak, persze, kinek-kinek nekivalón, és így készítenénk föl őket a keresztútra. Tetszett az ötlet, csak éppen nem volt hozzá hirtelenjében 21 kis kövem meg alkoholos filceim, nem így készültem. Mondta, sebaj, filcet vesz, mire odaérek, követ meg gyűjtsek útközben. (Naná, a Kossuth tértől!) A plébánosnak mondtam, hogy nem őrültem meg, hogy jövet az árokparton látott, amint köveket szedegettem, á, nem, semmi. Aztán újkáplán a filcek mellé hozott egy marék követ is, mert ő is a villamos melletti árokban jött végig :)
Igazán jól sikerült az óra, bár még nem tudom, az ötödik-hatodikosoknak hogyan fogom ugyanezt megtartani.
Aztán második óra helyett futás a Műv. házba esküt tenni, okításon lenni; mire letettem az esküt, már én voltam a bizottság elnökhelyettese. És ötre! Muszáj lesz megtanulnom is mindent a sillabuszból, mert lesz olyan napközben, hogy az elnök távol van, és akkor nekem kell majd a helyzet magaslatán állnom. Csak ne legyen helyzet! Azért érdekesnek ígérkezik, hogy maradhatott ez ki eddig az életemből!?
Onnan futás franciára, nem is sokat késtem, de - ki tudja, miért - elég nehezen tudtam váltani és átállni a franciára, igaz, ekkor már nyolc óra volt. Még szerencse, hogy Elli néni még az óra előtt lehozott egy kis uzsonnát, azt legalább a buszon befaltam, így életben maradtam. Most itt, és ahhoz képest, hogy délelőtt még meg akartam halni a bennem bújkáló nemtudommitől, most egész virgonc vagyok, megint éjfél lesz, mire ágyba.
Ó, a hét csak kicsit borzasztó! Holnap semmi, jövök haza időben, itthoni rumli fölszámolása. Szerdán helyettesítenem kell újkáplánt az én volt nagyjaimnál (legalább kiegyenlítek, nem maradok adós órával, nem mintha centiznénk), de azt ígérte, utána levisz kocsival a franciára, hogy ne késsek annyit. Csütörtökön a hétfő miatt ráhúzandó félóra bent, ez becsület dolga, utána torna, és péntek! A pénteket kiveszem szabadságnak, ezt ma döntöttem el a felkészítőn. Másképp nem fog menni a vasárnap. Még nem tudják bent, de holnap bejelentem. Pénteken gyerek-keresztút Budakeszin, szombat szabad. És ötre! És tizenegyig, amíg alá nem írják a jegyzőkönyvet.
Nem tudom, mit látott a mackó gyertyaszentelőkor, kint maradt-e, visszabújt-e, de, hogy ez a medve fölébredt, az biztos. Pedig hogy alhatna! ;)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Mégse olyan vén ló ez a medve! ;)
kecupp
Mit csináltatok a kövekkel???
De hogy egy bolond állat az biztos! ;)
Mindenki ráírta a nevét egy-egy kőre és rajzolt mellé valamit, virágot, szívet, keresztet, amit akart. Majd ezt a követ hozza el magával pénteken a keresztútra, és mindegyiket fölragasztjuk a közös keresztünkre, amit ott végigviszünk. És ahogy az ő kis köve is ott van Jézus keresztjében, úgy az ő bármilyen kis áldozata is benne lesz, amit ezen a héten (és még húsvétig) meg fog tenni, erre ment ki az óra, hogy mi az áldozat. A keresztet aztán hazahozzuk és a templomban lesz húsvétig. Az alapötlet már megvolt korábban, csak mostanra állt össze. A kicsiknél nagyon bejött.
Ha azt gondolod, hogy 11-re végzel, akkor vagy nagyon optimista vagy, vagy nagyon kevesen mennek el szavazni!
Dehát csak igen meg nem lesz! (Igaz, az háromszor.)Azt nem olyan bonyolult szétválogatni, mint a jelölteket meg a pártokat, remélem.
De ez a 11 tényleg csak az én elképzelésem.
Szerintem végezni fogtok 11-re.
A.
Megjegyzés küldése