Vackor

Megnéztem valakinél a Sicko-t. Ez annak a Michael Moore-nak a filmje, aki a Kóla, puska, sültkrumplit meg a Fahrenheit 9/11-et rendezte. Félelmetes. Az amerikai betegbiztosítási rendszerről szól, olyan töményen mutatva az embertelenségét, bürokráciáját, amiknek mind, mind emberéletek, családok esnek áldozatául, hogy néha szinte fájt, annyira nyomasztó, tehetetlenség érzetű volt. És kiderül, hogy nemcsak a 47 millió biztosításnélkülit sújtja, hanem a lelkiismeretes járadékfizetőket is. Filmnek kiváló, még mindig a hatása alatt vagyok.

Délután megtudtam, hogy újkáplán megkapta élete első névtelen levelét, nem is olyan vészes, csak kicsit otromba, főleg, mert olyant vet a szemére, amiről nem is tehet, adottság, kinek így, kinek úgy, mondom én, aki már több ilyent is láttam, de nagyon a lelkére vette. Pedig vigasztaltam, hogy az egésznek csak annyi jelentősége van, hogy most már ő is rendes helybeli káplánnak érezheti magát, ameddig visszaemlékszem, mind kapott valamikor. (Hogyne, káplán atya is, ő ugyan kivétel volt, mert névvel kapta, valaki fölajánlotta, hogy megtanítja kommunikálni, ő annak a szakembere; mert azt hallotta, hogy hiányosságai vannak. A levél kezdete volt csúcs: én ugyan nem ebbe a templomba járok, sose voltam az ön miséjén, de ismerőseimtől azt hallottam... Kicsit lelkibeteg lett tőle ő is, főleg, mert az ismerősök elfelejtették az illetőnek megmondani, hogy azért ő mégiscsak egy másik országban nőtt föl, amiről éppúgy nem tehet, ld. előbb, és így még fájóbb volt a bántás.)

Hogy a szuperközösségbe ez hogy fér bele? Belefér, sajnos. Azért itt se mindenki szuper, és nem is mindenki közösség, van aki csak "igényes". Úgy gondolja, neki a maximum jár. Hogy ő mit nyújt? Semmit, de ez valószínűleg föl se merül benne. Ők csak igénybe vesznek egy szolgáltatást, és abban az időben jól akarják érezni magukat. Levelet pedig azért írnak, mert nem akarják azt a jószándékú embert azzal bántani, hogy szemtől-szembe megmondják neki, mi nem tetszik, inkább ezt a humánus megoldást választják. Ja, hogy a név is lemaradt róla? Úgyse ismer, minek írnám rá?

Ha visszagondolok a káplánok sorára, az ötödik levelet érem meg, úgy 86-ig visszapörgetve. Nem dicsőség.

Nem baj, holnap kirándulni megyünk a gyerekekkel, azalatt nem rágódik rajta, aztán kiheveri. Várfal nem lesz :)