szombat, november 17

Tavaly összesen nem volt olyan hideg, mint ma, és én ma annyit voltam kint, hogy már a fülemen is jégcsapok lógtak. Brrrrrrrrrrrrrrr..................

Reggel futás a nagypostára egy ajánlott levélért (nem a bíróság), aztán föl a templomba zsákokért, aztán le a térre, ahol az autóssal találkoztam, aki késett, és aztán mondta, hogy bocs, de még az unokáit is előbb el kell fuvaroznia valahova, addig föl a dombra, vissza a relatíve meleg sekrestyébe, aztán autóval el a Szent Erzsébet kenyeréért, de azt is az udvaron osztották, aztán vissza a plébániára kipakolni, onnan gyalog haza, mert kell a mozgás, majd be a városba röpke Vackor-találkozóra, ott csak kicsit kint, majd egyik busz haza, az még jött, átszállás másik buszra, az már nem akart és most konvektor föl, pedig ma már kesztyűt is vittem.

Most már csak este mozdulok ki plusz két réteggel, és tudom, ez inkább dicsekvés, mint panaszkodás, mert épp a múltkorában ríttam, mennyire lefékeződött körülöttem az élet, és alig várom, hogy...

Tegnap este telefonon káplán atyával még utolsókat simítottunk a Szent Erzsébet-darabon, amit holnap az ottani gyerekekkel adnak elő, aztán csak kibökte, hogy olyan jó volt, amikor még ott voltam a háttérben. Hát, persze, biztonságot ad. Éppúgy, mint a mostaninak, mert ő is készül a holnapra, és két napja azért megkérdezte, hogy, ugye, itt leszek. Úgyhogy vele majd ma este beszélem meg élőben, hogy végülis mit és hogyan, mert mégiscsak jobb itt tenni, mint ott drukkolni, az megy távolból is :)
És ilyen mondatok után a Vackor-lelkem már nem is fázik annyira. Meg főleg azért nem, mert a nyáron még azt hittem, hogy az egyet is elveszítem, aztán mostanra szépen kiderült, hogy bizony már kettő van. Sőt, inkább három. Ami a közös bennük, hogy hitelesek, tiszták, lelkesek és kompromisszumok nélkül akarják élni az evangéliumot. Emiatt, persze, folyton konfliktusokba sodródnak, és akkor jó, ha egy bölcs, öreg medvével lehet beszélni, vagy olykor a mackószimat már előre érzi az ütközést, és akkor mind a négy mancsával azon ügyködik, hogy az aktuális delikvens a lehető legkisebb sérüléssel kerüljön ki belőle. És mivel még hárman együtt sem érik el a kilencven évet, hát edzésben tartanak alaposan :)

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Három? Egy régi + egy új = 2
(Vagy én nem tudok számolni.)

Vackor írta...

De, számolni remekül tudsz, csak a rejtett történések kerülhették el a figyelmedet. Ugyanis még márciusban importáltunk egy 26 éves, hittanár végzettségű sekrestyést, aki már a nyár elejére beküzdötte magát a csapatba. (pontosabban, azóta csapat.)
Tehát a képlet helyesen: egy régi + egy új + egy még újabb = 3

A múltkori vacsora után már Elli néni is pedzette, hogy talán még egy teríték elférne az asztalon, szerintem a következőnél már ott lesz mind a három :)

Névtelen írta...

Nem tudtam, hogy ki a harmadik: a sekrestyés vagy pedig az ikertestvér. Ez volt a nagy kérdés számomra! Mert nem tudtam, hogy melyikük került be a csapatba.
:-)

Vackor írta...

A csapat csak helybeli játékosokkal működik :)

(Ja, ez nem is igaz.)

Névtelen írta...

No, ugye. Akkor mégsem volt teljesen hülyeség, hogy elgondolkoztam, melyikük lehet a harmadik.